Bátor Árpád – Kukovics Sándor

Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet, Várpalota

Összefoglalás

A rendszerváltást megelőző időszak, amikor 130 állami gazdaság és 1350 termelőszövetkezet mintegy 60 %-ában jelenlévő juhtenyésztés, kevés számú magántermelővel a jól szervezettség időszakát jelentette. A Magyarországon kidolgozott intenzív bárányhizlalási rendszer egységes, jó minőségű piaci árut jelentett. A bárány döntő többsége élve, két kereskedelmi cégen keresztül hagyta el az országot, de két vágóhíd is termelt exportra. A gyapjú felvásárlást és feldolgozást 11 üzem végezte. Az előállított juhtejet 5 tejfeldolgozó vásárolta fel és az előállított juhsajtot mintegy 27 országba exportálta.

A gazdasági átalakulással egy időben – az 1990-es évek elején – az ágazat is átalakult. A szövetkezetek és az állami gazdaságok állományai meghatározó hányadban magán tulajdonba kerültek és új tulajdonosi struktúra jött létre, amely a juhászatok elaprózódását is eredményezte. Ez az átalakulás az ágazat érdek-képviseleti rendszerének újra építését tette szükségessé, amelynek eredményeként megalakult a Juh Terméktanács 1992. február 20.-án. Az új szervezet magába foglalta a termelőket, a felvásárlókat (kereskedőket), a feldolgozókat és helyet kapott benne a fogyasztóvédelmi érdekképviselet is.

A szervezet 27 éves történelmében több fejlődési szakaszt lehet elkülöníteni. Az 1992 és 2000 közötti időszakot a jelentős hullámzás, a 2000-2004 közötti periódust pedig az EU tagságra való felkészülés jellemezte. A 2004-2011 között az EU taggá válás tapasztalatai némi kiábrándulást is jelentettek. A 2011-2014 közötti időszakra az átértékelés és az újra emelkedés volt a jellemző. A 2015-2020 között időszak egy új támogatási rendszert hozott.

Az elmúlt 27 év egyes rész időszakaiban történteket foglaljuk össze elemzésünkben.

A megalakulás és a tevékenység

A Juh Terméktanács 1992. február 20.-án alakult meg, szervezetét az Agrárpiaci Rendtartási Törvény, valamint e törvény végrehajtása tárgyában kiadott 11/1993./ III.24./FM rendelet szellemében alakította ki.

A szervezet a tagjain keresztül a juh és kecske ágazatban érdekelt termelőket, forgalmazókat és feldolgozókat fogta és fogja össze jelenleg is. A megalakulást követő időszakban mintegy 8.800 termelő mellett növekvő számú élő bárány és juh felvásárló és forgalmazó, két juh vágóhíd, növekvő számú gyapjú felvásárló és forgalmazó, valamint a kezdetekkor alig öt juhtej feldolgozó tartozott a Juh Terméktanács égisze alá, és ezzel az ágazat mintegy 95%-át fogta össze.

A Juh Terméktanács a juh és kecskeszektor ágazati érdekérvényesítő és integráló szerve, amely a megalakulástól igyekezett megvalósítani a kiskérődző ágazatok szereplőinek érdekharmonizációját. Piacszervező és integráló tevékenységét szervezetileg a tagok által választott küldötteken, választott elnökségen és elnökön keresztül végzi a Küldött Közgyűlés által jóváhagyott Alapszabály szellemében és előírásai szerint. A küldöttek által választott elnökségben arányosan kaptak helyet a termelők (51%) és a felvásárlók, feldolgozók és termékforgalmazók (49%). Az ágazatban. A küldöttek által választott elnökségben 11 fő a termelői oldalt, 9 fő a feldolgozói és forgalmazó oldalt, és egy fő pedig a fogyasztókat képviselte.  

Alap feladatai közé tartozott és tartozik a termékpályák megfelelő stratégiáinak elkészítése, az ágazati marketing program kidolgozása és koordinálása. A létező árualap pontosabb ismerete céljából elindította a hazai juh és kecskeállomány egyedi jelölési programját, amelyet az 1990-es évek végétől a Magyar Juhtenyésztő Szövetség vett át, mert Juh Terméktanács kereskedelmi szektorának (felvásárlók és forgalmazók) érdekei eltérőek kezdtek lenni e folyamatban. A Juh Terméktanács a megalakulását követő időszakban a juhtermék piacok liberalizálásáig alapvető szabályozási feladatott látott el a kontingens illetve kvóta elosztásban és a felhasználás ellenőrzésében. Ez a tevékenység kiterjedt az egyeztetett minimál illetve irányár meghatározására és a betartásának ellenőrzésére is. A piaci folyamatok bizonytalansági tényezőinek kezelése céljából intervenciós alapot is hozott létre és működtetett az EU csatlakozást megelőző mintegy öt évben, amely a taggá válással megszűnt.

Az utóbbi évek folyamatainak következményeként az érdekképviseleti munka vált meghatározóvá, mert a piacszervezési és koordinációs tevékenység kénytelen gyengülésen ment keresztül. Ennek folyománya az is, hogy a kötelező adatjelentés megszűnése miatt a felvásárlók, forgalmazók és feldolgozók jelentős hányada már nem tartozik a Juh Terméktanácshoz, így az előállított és forgalmazott termékek létszámában és súlyban kifejezett mennyiségében előálltak bizonyos pontatlanságok, amelyek javítását igyekszik elérni a Juh Terméktanács.

A Juh Terméktanács jelenlegi tagjai között a termelők vannak túlsúlyban, amelyek mintegy 5.500 juh és kecsketartót jelentenek.

Az EU taggá válást követően a Juh Terméktanács évente vesz részt a különböző kiállításokon és rendezvényeken, hogy a mindennapi fogyasztók ismeretéből hiányzó juhtermékeket (hús és hús termékek, tejtermékek) népszerűsítse. Ez kiterjedt az EU támogatás igénybe vételével külföldön és belföldön párhuzamosan megvalósuló juhhús promóciós program kidolgozására is, amely a tagállami forráshányad sajnos nem valósulhatott meg. Ezen felül folyamatos napi munka kapcsolatban áll az ágazatot felügyelő minisztériummal, és programokat dolgoz ki az ágazat helyzetének javítása, a termelők támogatottsági helyzetének pozitív irányban való változtatása céljából. A legutóbbi ilyen kidolgozott programjavaslatai 2011-ben készültek el, amelyekre alapozták a kérődző szerkezetátalakítási támogatási programot a Vidékfejlesztési Minisztériumban. E támogatási program rendelet formában való megjelenésére 2012. február-márciusában kerül sor, a részletes ágazati egyeztetést követően.

A juhágazat, és benne a Juh Terméktanács munkája az ágazat elmúlt két és fél évtizedben bekövetkezett fejlődési periódusai alapján érthető meg igazán.

A fejlődés periódusai

1. Periódus 1990-ig

A juhágazat a 130 állami gazdaság és az 1350 termelőszövetkezet mintegy 60%-ában volt jelen, s korlátozott számú magán juhászat működött. A juhhús piacra a jó szervezettség volt a jellemző, Európába, közel keletre és észak Afrikába is szállítottunk. A Magyarországon kidolgozott intenzív bárányhízlalási rendszer szervezett, egységes, jó minőségű piaci árút eredményezett. Egy meghatározó kereskedelmi cég mellett (Terimpex) az utolsó években plusz egy (GYTV) lépett be a közvetlen export tevékenységbe. A bárány döntő hányada élőállatként hagyta ugyan el az országot, de működött két specializált juhvágóhíd (Hortobágy, Baj), amelynek termelése az összes juhhús (élő és vágott) exportunk mintegy egy negyedét tette ki.  

A gyapjú támogatottsága 76,6 %-os volt, és 11 gyapjúfeldolgozó üzem működött az országban. A gyapjú felvásárlását egy cég a GYTV (Gyapjú- és Textil-nyersanyagforgalmi Vállalat) végezte. A tejtermelés az 1980-as évtized közepén történt növekedést követően fokozatosan csökkent az időszak végéig. A tenyésztett fajta döntően merinó (85%) volt, jóllehet, számos fajta tenyésztése indult el az országban.

2. Periódus 1990 – 2000

A gazdaság és a tulajdonviszonyok teljes átalakítása következtében az ágazat is megváltozott. A termelő szövetkezetek és állami gazdaságok megszűntek, illetve kisebb hányadban átalakultak. A juhállomány döntő (kb. 95%) hányada magán tulajdonba került. Kezdetben több mint 8.800 juhtartó került nyilvántartásba, később fokozatosan csökkent ezek és az általuk tartott juhok száma. A létszám-változással párhuzamosan intenzíven nőtt a juhforgalmazással és bárány exporttal, illetőleg gyapjúfelvásárlással foglalkozó cégek száma.

A juhtenyésztés szervezett rendszere az összeomlás szélére került, és ennek elkerülésére jött létre a Magyar Juhtenyésztő Szövetség 1991-ben, amely törzstenyészeteket fogta össze. A piac szervezettségének visszaállítása céljából jött létre 1992-ben a Juh Terméktanács, amelynek tevékenysége alapvetően a bárányforgalmazás szervezésére koncentrálódott, de a gyapjúforgalmazás szervezése is tevékenységének jelentős részét képezte, és a tejtermelés szervezését is igyekezett segíteni.

Az előállított bárány minősége romlott, és egységessége gyakorlatilag „elveszett”. Az előzőleg jól működő, kiváló és egységes minőséget adó, szervezett, intenzív bárányhízlalási rendszer feledésbe ment. A csökkenő létszám eredményeként visszaesett előállított termék mennyiség következtében elveszítettük észak afrikai és közel keleti piacainkat, kivitelünk 95-98%-ban az EU-ra korlátozódott. A juh vágóhidakat (Hortobágy, Baj) külföldiek kivásárolták, majd csak időszakosan működtették.

A gyapjú ártámogatásának megszűnte miatt az ár rendkívül visszaesett. Az évtized közepéig a gyapjú feldolgozókat (11 gyár) felszámolták, s a termelt gyapjú, azóta nyers gyapjú formában hagyja el az országot. A gyapjú forgalmazásába egyre több cég látott valamilyen fantáziát, és kisebb kapacitású gyapjúválogatók is alakultak, és működtek.

A juhtej termelés fokozatosan tovább csökkent. A folyamat megállítására létrehozott szervezet (Magyar Juhtejgazdasági Egyesület, 1996) által kidolgozott első osztályú minőségű juhtej támogatási rendszere bevezetésének eredményeként az előállított tej mennyisége mintegy 30%-kal nőtt. 

A létszámcsökkenés megállítása céljából célzott támogatásokat (anyajuh, jerke, kos) vezettek be. A piac elvárásai miatt 1993-tól elkezdődött az exportra került bárányok egyedi jelölése, majd a termelő anyajuh állományok nyilvántartásba vétele és egységes jelölése. A folyamat alapvetően az 1992-ben észak Olaszországban kitört száj és körömfájás járvány miatt indult el. Az állategészségügyi zárlat alapvetően a hazai termelőinket büntette (jóllehet, nálunk semmilyen egészségügyi gond nem volt), és 1993 nyarán sok kényszerűségből túlnőtt bárány hagyta el az országot (vonaton) és került arab piacokra. E hatalmas bevétel kiesés enyhítésére a Juh Terméktanács rendkívüli támogatást dolgozott ki, amit a kormányzat elfogadott, és ki is fizetett a juhtartóknak.

Az anyajuhok ENAR rendszerű egyedi jelölését a Juh Terméktanács kezdte el az évtized közepén, de a füljelző gyártás technológiai hibáival (krotália mérethiba) és a tartási körülményekkel kapcsolatba hozhatóan elhullott néhány anyajuh, és a jelölési folyamat (anyajuh) megtorpant. Ezzel együtt az exportra került bárányok szállítás előtti egyedi jelölése törés nélkül folytatódott. Az anyajuhok esetében megtorpant jelölési munka a felvásárló/forgalmazó oldal (Juh Terméktanács) nyomására átkerült a Magyar Juhtenyésztő Szövetséghez.

Az elmúlt 25 évben a Juh Terméktanács legnagyobb hibája volt ez, hiszen ezzel elveszítette a közvetlen, napi kapcsolatot a tenyésztőkkel, és termelőkkel, és a kapcsolattartás a piac-szervezésre (vágóállat, hús, gyapjú, tej), a kvóta kezelésére és az intervenciós alap kezelésére koncentrálódott.

Az egyedi állatjelölési folyamatot szabályozta az az 29/2000 FVM rendelet, amely 2000. január elsejétől kötelezővé tette minden juh egységes jelölését és nyilvántartását. A tenyésztett fajtákat illetően a merinók dominanciája lényegesen nem változott, jóllehet, további új fajták is megjelentek az országban.

A kecsketenyésztés lehetőségeinek javítása és szervezése céljából 1998. január 28.-án megalakult a Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége, amely elindította a gidafelvásárlás szervezését. Kidolgozta az első osztályú minőségű kecsketej termelésének támogatását szolgáló rendszert, amelynek bevezetésére 2000. január elsejétől került sor.

3. Periódus 2000 – 2004

Az EU csatlakozásra való felkészülés, a nagyobb támogatás reményében, intenzíven anyajuh létszám-növekedést eredményezett. Ezzel együtt a juhtartó üzemek száma fokozatosan csökkent, de a bárányforgalmazással foglalkozó cégek száma tovább nőtt. Az export vágóbárány előállításban és a vegyes minőségben gyakorlatilag nem történt jelentős változás. A speciális juhvágóhidakat bezárták, de kisebb kapacitású új juh vágóhidak működtetésének szervezése megindult.

A 2001-ben Nagy Britanniában kitört száj és körömfájást követően ismét előállt egy szállítási korlátozás Európában, amelynek kárvallottja ismét a magyar juhtartó lett. A Juh Terméktanács által az importőrökkel és a hazai hatóságokkal folytatott tárgyalások eredményeként a húsvéti piacra elkészült bárányok jelentős hányadát az ideiglenesen újra megnyitott hortobágyi vágóhídon vágták le. Ez a valamivel több, mint százezer bárány képezte az utolsó, jelentőnek nevezhető juhhús exportunkat. Szerencsére, néhány héttel Húsvét előtt az élőjuh szállítás is megindulhatott, és az ágazat megrendítő, 1993-ashoz hasonló méretű bevétel kiesés nélkül „megúszta” a kialakult helyzetet.

Az ágazat egy termékűvé válása és egy piacossága (Olaszország) „megerősödött”. A liberalizáció következtében a román bárány egyre növekvő hányadban jelent meg a magyar bárányexportban. Az ágazatban kötelezővé vált az anyajuhok és bárányok egyedi ENAR jelölése.

A gyapjúforgalmazásban gyakorlati változás nem történt, továbbra is a nyersgyapjú export jellemezte e területet.

Az első osztályú minőségű juhtej termelése támogatásának eredményeként, az 1996-os adathoz képest 50%-kal nőtt a felvásárolt és feldolgozott tej mennyisége 2003 év végéig (meghaladta az 1,5 millió litert), és az első osztályú minőség aránya csaknem elérte a 98%-ot.

Az első osztályú minőségű kecsketej termelésének támogatása e termék előállításának növekvő hányadát „vitte át” a feketéből a fehér gazdaságba, és 2003 végére a minősített felvásárolt tej 92%-a érte el a támogatott minőséget (2,25 millió liter tej átlagában).

A két faj tejének feldolgozását végző üzemek száma fokozatosan növekedett, és 2003-ban 24 ilyen üzem működött. Ezek jelentős hányada juh és kecsketej terméket egyaránt feldolgozott. A termékek bemutatására kóstoltatásos programok sorozatát szervezte meg évente a Magyar Juhtejgazdasági Egyesület és a Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Szövetsége, a Juh Terméktanáccsal együttműködésben.

4. Periódus 2004 – 2011

A csatlakozási eufória nagyon gyorsan lelohadt, mert a támogatás mértéke nagyságrenddel maradt el a várttól. Ez egyértelműen a magyar borítékrendszernek köszönhető, hiszen más ágazatok lettek a juhászat kárára a nyertesek. A „hiba” kiküszöbölésére éveken keresztül tárgyalásokat folytattunk, de kezelését csak az újabb támogatási ciklusra ígérték.

A létszám rohamos csökkenésnek indult, ismét az 50-es évek létszámai kísértetek, zuhant a juhtartók száma.  Az elmaradt támogatás következtében újra mélypontra süllyedt a juh- és kecsketej-termelés.

EU tagként a juhlétszám 2005-ig még tovább növekedett, de azt követően az anyajuh létszám évi 50-60 ezerrel csökkent. A jerke tenyésztési célú visszatartása kétségbeejtő mértékben visszazuhant, az állomány elöregedése rohamosan nőtt, és a kor miatti kiesés folyamatos emelkedésére lehetett számítani. A létszám csökkenés 2010 és 2011 között 14-15%, 120-130 ezer egyedet jelentett. A juhtartó üzemek száma 2011-ben alig haladta meg a hatezret.

A juhtej termelés mennyisége – az első osztályú minőségű tej termelése támogatásának indokolatlan elmaradása miatt – fokozatosan csökkent, és 2011-re messze az 1995-ös mélypont alá került, alig haladta meg a 0,6 millió litert. A feldolgozó üzemek száma 11-ről négyre esett vissza.

Az első osztályú kecsketej termelése támogatásának – indokolatlan – megszűntetése következtében a tejtermelés ebben az ágazatban is visszaesett, döntő hányada „visszament” a fekete gazdaságba. A 2011-ben feldolgozott ellenőrzött minőségű kecsketej mennyisége nem haladta meg a 0,6 millió litert. A 2003-ban nyilvántartott 14 tejfeldolgozóból mindössze öt maradt, amelyek mellett megjelentek a kistermelői feldolgozók is (igaz, korlátozott számban).

A kecsketartás támogatásra, a Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Szövetsége munkájának eredményeként, 2006. január elsejétől kerül sor Magyarországon, „de minimis” anyakecske támogatás formájában. A kecsketartás az érvényben lévő EU szabályozás miatt a juhtartáshoz hasonló támogatásban nem részesülhetett. Tagdíj-fizetési hiányosságok és technikai gondok miatt a Szövetség 2008 év végével megszűnt, és a tenyésztési munka a Magyar Juhtenyésztő Szövetséghez került, amely Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségévé alakult át. A kecskehús (gida) forgalmazás visszaesett, és inkább csak esetlegessé vált.

A gyapjútermelésben és forgalmazásban lényegi változás nem történt, jóllehet, 2010-ben előállt világpiaci relatív gyapjúhiány a hazai felvásárlási árakat csaknem megduplázta 2010-2011-ben (az átlagár elérte az 1 euró/kg szintet).

Az ágazat egy termékűsége és egy piacossága nem változott. A létrejött két (Hetes, Hajdúnánás), piaci jelentőséggel is bíró, hazai tulajdonú juhvágóhíd évi néhányszor tízezer bárányt vágott, amiből osztrák, svájci és japán exportra is jutott.

Az élőjuh forgalmazásban több mint 60 cég tevékenykedett, amelyből mintegy 27 volt jelen az export piacon. A gyapjú forgalmazást mintegy 15-18 cég bonyolította.

A tenyésztett fajták száma 20 körülire emelkedett, de a merinók még 80% körüli hányadot tettek ki (bár „törzstenyésztésben” hányaduk alig 20%). A 2005-ben kötelezően bevezetett EU egyedi jelölési rendszer alapvető változást nem okozott a jelölésben, de a nyilvántartásban igen. A 2010. január 1.-től bevezetett elektronikus jelölés a nyilvántartási költségeket 5-6-szorosára emelte, és a többlet költségek kompenzálására csak 2011. második felétől 2014 végéig lehetett támogatást igénybe venni.

A gyepterületek tulajdon viszonyainak állapota semmit nem javult, sőt, tovább élt az Európában egyedüliként kialakult a „szárzúzóval végzett gyepgazdálkodás” rendszere.

Dr. Kukovics Sándor 2004-ben elkészített egy az EU juh- és kecske ágazatára vonatkozó elemzést, figyelembe véve a termeléstől elválasztott 2005-től bevezetett farm alapú támogatást (SPS). Ennek alapján előre jelezte, hogy e támogatási forma 14-18%-os létszám és üzemszám csökkenést fog eredményezni. Az elemzés eredménye jelentős vitát váltott ki a COPA-COGECA (Európai Farmerek Szövetsége – Európai Farmer Szervezetek Szövetsége Juh Munkacsoportjában (Working Party on Sheep Meat), ahol 2003 decembere óta képviseli a hazai ágazatot a Juh Terméktanács.

A Juh Terméktanács elnökségi tagja (Dr. Kukovics Sándor) a COPA-COGECA Juh Munkacsoportjának segítségével elvégzett egy 14 tagállamra alapozott elemzést 2007-ben az egyedi jelölés és az elektronikus jelölés bevezetésével kapcsolatosan. Ennek eredményként és a kidolgozott javaslatok alapján kaptak az európai juh és kecsketartók további két év haladékot (2008 helyett 2010) az elektronikus egyedi jelölés bevezetéséhez.

Az elemzés másik eredménye az lett, hogy Dr. Kukovics Sándor előadóként meghívást kapott az EU Parlamenttől az elektronikus egyedi jelölés és nyilvántartást témáját  tárgyaló ülésre. Ettől az időszaktól számítható a Juh Terméktanács érdemi jelenléte az EU érdekképviseleti szervezetében.

A munka harmadik eredményeként Dr. Kukovics Sándort meghívták társ-szerző szakértőként az EU Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Munkacsoportja „A juh és kecske ágazat jelene és jövője” című anyagának elkészítéséhez. Az általa kidolgozott javaslatok alapján került bele az EU Parlament határozatába (amit 2008. július 19.-én fogadtak el) a direkt anyajuh támogatás bevezetésének szükségessége. (Dr. Kukovics Sándor elemzésének eredményeit a fent jelzett EU Parlamenti határozatban utólag igazolták és elfogadták. Ennek eredménye a termeléshez kötött 2015-től bevezetett direkt anyajuh támogatás!)

Az EU Parlament fenti határozatába belekerült Dr. Kukovics Sándor azon javaslata is, hogy emeljék fel az ágazat termékei EU promóciós társ-finanszírozását 50-ről 70%-ra az egyedi tagállami programok, illetőleg 80%-ra több tagállam összefogott programja esetében. (Ez a javaslat 2015 szeptemberében kapta meg végső EU szabályozási formáját, és 2017. január elsejétől lehet azt igénybe venni.)

Ebben a ciklusban vált kötelezővé az EU-s egyedi elektronikus jelölési és nyilvántartási rendszer, ami jelentős változást jelentett a nyilvántartásban. A 2010-ben bevezetett elektronikus jelölés jelentős költségnövekedést okozott a juh- és kecsketartók esetében. A Juh Terméktanács és a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége közösen tiltakozott a többlet költség ellen. a közös fellépés eredményeként került sor az elektronikus egyedi jelölés költségeit csökkentő támogatás bevezetésére, amelyet több éven keresztül csökkenő támogatási összegben lehetett igénybe venni.

A két szervezet, minisztériumi anyagi támogatással, 2009-ben csatalakozott a Német Juh- és Kecsketartók Szövetsége által kezdeményezett EU bírósági eljáráshoz, amely ezen többlet költségek csökkentését, illetőleg a kötelező elektronikus jelölés visszavonását célozta. (Sajnos, a két egymást követő, 2014-ben befejeződött EU bírósági keresetek nem jártak sikerrel.)

Elmondhatjuk, hogy az Unióban eltöltött első hét év nem a juhászat sikerét hozta, látható volt, ha nem történik azonnali intézkedés, 2014-ig 600-700 ezer darabra esett volna vissza az anyajuh létszám.

5. Periódus 2011 – 2014

Az EU 2014-ig tartó gazdasági időszakából hátra lévő évekre további létszám csökkenés prognosztizálható volt a hazai juhászatban is. A létszám – az akkori körülmények fenntartása esetén – az AKG és a Natura 2000–es területek esetében meghatározott szintre (600-700 ezer egyed) eshetett volna vissza (Kukovics, 2012 a, b, c). Ennek oka részben az előző periódusban bekövetkezett állat elöregedésében, részben a támogatás rendszerének alakulásban található meg. Az akkori szabályozás szerint a SAPS TOP UP rendszerben az állat alapú támogatás 2014-re minimálisra csökkent.

A fentiek miatt nagy jelentőségű volt az a kérődző szerkezet átalakítást célzó támogatási rendszer, amelyet a Juh Terméktanács dolgozott ki és a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetségével közösen 2011. március 30.-án nyújtott be a Vidékfejlesztési Minisztérium részére. A programjavaslatot a Vidékfejlesztési Minisztérium elfogadta, és bevezetését szolgáló rendelet 2012. február elején jelent meg.

A kérődző szerkezetátalakítási támogatási program keretében meghatározott 12 euró/anyajuh támogatást már 2012-ben a SAPS + TOP UP támogatással együtt lehetett igényelni. E támogatási forma a hatályban lévő EU szabályozás következtében 2012-ben és 2013-ban, valamint 2014-ben. A Juh Terméktanács által (a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségével közös erőfeszítéssel) elért támogatás összege megállította az állomány csökkenést 2015 év elejére.

Ezzel a rendelettel sikerült valamelyest kompenzálni a 2004-ben elhibázott támogatási arányokat. Pozitív hatása érződött az ágazaton, ismét növekedni kezdett az anyajuh állomány. Az évtized elejés a jó bárányárak sokat javítottak az ágazat gazdaságosságán, a termelők optimistán várták a 2014.-ben induló új ciklust.

2011-2012-ben a török piac „megjelenése” nem várt fejleményt okozott: megszüntette az árakban évente jelentkező 30-35%-os hullámzást. Ebben, természetesen jelen volt az is, hogy az EU-ba harmadik országokból beérkező juh és kecskehús mennyiség jelentősen csökkent, ami alapvetően az új-zélandi export visszaesésének következménye (Kukovics – Bátor, 2014)

A piaci hiány következtében szinte mesébe illően magas 2011-es karácsonyi bárányárak (22-27 eFt/egyed) jót tettek a juhtartók bevételének (és életének), de a lehetséges legtöbb állat értékesítésére sarkallták őket. Ez a hihetetlen magas ár azonban valamelyest csökkent az utóbbi két évben.

A magas árak azonban nemcsak a többlet-értékesítést eredményezték, de növelték a selejtezés veszteségét is, ami további megoldandó feladatokat jelentett. A kialakult bárány értékesítési átlagár (934.- Ft/kg), és értékesítési átlagsúly (21,23 kg/egyed) és az egyéb tartási–technológiai követelmények jelentősen megnövelték az egy anyajuh beállítás átlagos önköltségét, amelynek nagysága mintegy 25%-kal nőtt az utóbbi években (már meghaladta a 28-35.000 Ft/egyed összeget). Ez a folyamat az egy anyajuhra vetíthető értékesíthető szaporulat mennyiségének jelentős növelését tette szükségessé – annak tenyésztési – genetikai, és technológiai vonzataival együtt (Kukovics – Bátor, 2014; Kukovics és mtsai, 2015).

Az EU új gazdasági időszakára való előkészülés keretében a Juh Terméktanács 2013-ban kisebb átalakuláson ment át, aminek eredményeként Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet működési formát fogadott el a Küldött Közgyűlés. Ennek az FM miniszter általi elfogadási folyamata 2018 elejére várható.

6. Periódus: 2015-től 2020-ig

A Juh Terméktanács az új EU időszakra való felkészülés keretében 2013-ban kidolgozta a juh és kecske ágazat stratégiai fejlesztési tervét (Bátor – Kukovics, 2015 a), amelyet a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségével való egyeztetést követően több kiegészítéssel benyújtott előbb a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (2013-2014), majd a Földművelésügyi Minisztériumnak, és az Agrár-vidékfejlesztési Államtitkárságnak.

A megfelelő cél eléréséhez az anyajuhonkénti 30 €, illetve az anyakecskénkénti 20 € támogatási összeget jelzett megfelelőnek az ágazat fejlődő megmaradásához. Sajnos, az időközben fellépő más érdekek (az előzetes elfogadást követően) ezt az összeget 23-24€-os szintre csökkentették, és a kecskék esetében egy 5 ezer Ft-os de minimis támogatási összeget határoztak meg, amit 2015- őszétől hétezer forintra emeltek.

A juhágazatot érintő, több támogatási jogcímet összevonó, termelés alapú direkt anyajuh támogatás 2015-től igénybe vehető egy anyajuhra vetített támogatási összege ugyan elmaradt a javasolt szinttől, de még is pozitív hatással volt az ágazatra. Ezt a pozitív hatást azonban jelentős mértékben gyengítette az ágazat szereplőinek az AKG támogatásból való „kipontozódása”. Az előző időszakhoz képest a juhtartóknak csak 20%-a jut hozzá 2016-tól e támogatási jogcím szerinti támogatáshoz.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (Zászlós Tibor elnökhelyettessel) kialakult munkakapcsolat eredményként létrejött egy az ágazatot átfogó munkabizottság 2014 októberében, a juh- és kecske ágazat 7 éves stratégiai fejlesztési tervének tovább fejlesztése céljából. A munkabizottság tevékenységében a NAK Juh Alosztály, a Juh Terméktanács, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége, és a Debreceni Egyetem munkatársai vettek részt 2014-2015-ben. E munkabizottság további üléseire a Juh Terméktanács (Bátor – Kukovics, 2015 c) dolgozott ki megtárgyalandó anyagokat.

A kiskérődző ágazatok fejlesztését (2015-2020) célzó tervezet legutolsó változatát 2015. szeptember 25.-án fogadták el, és október 2.-án a NAK elnöke nyújtotta be a Földművelésügyi Minisztériumnak és a MH Agár-vidékfejlesztésért felelős Államtitkárságnak, megvalósítási ajánlással.

A kidolgozott ágazat fejlesztési stratégia alapján folytatott kormányzati egyeztetések eredményeként 2015-ben kapott a juh és kecske ágazat elkülönített forrást az állattartó telepek korszerűsítése című támogatási jogcíme keretében. A 2017. évi elbírálás szerint, e támogatási jogcím keretében több mint 5,0 milliárd Ft jutott az ágazat szereplőinek.

A benyújtott stratégiai fejlesztési program második eredményeként került sor a munkacsoport és az FM illetékeseinek egyeztetése alapján a tenyészkos és tenyészbak beállítás támogatásának bevezetésére 2016 őszén.

A kidolgozott javaslat szerinti, az első osztályú minőségű juhtej (0,2€/liter) és kecsketej (0,15€/liter) termelésének támogatására tett javaslat elfogadása a Földművelésügyi Minisztérium illetékeseivel való tárgyalásokban 2017 végén még folyamatban volt. Ennek végleges formája 2018 első felében születik meg.

A Juh Terméktanács a megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére egy tudományos konferenciát rendezett 2016. november 10.-én a Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárgazdasági Kutató intézettel való együttműködésben. A rendezvényen mintegy 100 fő vett részt.

A (teljes nevén) Juh és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet, a Baromfi Terméktanács és Szakmaközi Szervezet, valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közös tudományos értekezletet rendezett a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében „A hús szerepe a humán táplálkozásban” címmel. A rendezvényen mintegy 200 fő vett részt.

A Juh Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös ágazati konferenciát és Juhászati Fórumot rendezett a Hajdúsági Expo keretében 2017. augusztus 13.-án. A rendezvényen mintegy 100 fő vett részt. 

Az előző évek munkacsoport szintű együttműködésének eredményeként 2017. augusztus 11.-én kötött a Juh Terméktanács és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködési megállapodást. A kamarai választásokat megelőzően a Juh Terméktanács ugyancsak együttműködési megállapodást kötött a MAGOSZ-al 2017. augusztus 18.-án.

A COPA-COGECA Juh és Kecske Munkacsoportjában való munka eredményeként Dr. Kukovics Sándor ügyvezető igazgatót (Juh Terméktanács) a Munkacsoport elnökhelyettesévé választották 2015. június 30.-án. Az elvégzett munka elismeréseként 2017. május 29.-én a Munkabizottság Dr. Kukovics Sándort ismét elnökhelyettessé választotta.

A fenti Munkacsoportban végzett munka másik eredményeként 2016 végén és 2017 elején egy közös spanyol-magyar EU Bárányhús Promóciós pályázat kidolgozására került sor a Juh Terméktanács és a spanyol INTEROVIC részvételével. A benyújtott közös „multi” pályázatot az EU elfogadta, és a Juh Terméktanács évi 220.000 € támogatást nyert el a következő három évre (2018-2020) a bárányhús és hústermékek promóciójára. A szerződés elektronikus aláírására 2017. december 21.-án került sor. A program a 2018. január 16.-i EU tárgyalást követően indult el. 

A fenti Munkacsoportban végzett munka harmadik eredménye, hogy az EU Parlament EU juh és kecske ágazatot értékelő, és helyzetének javítását célzó jelentéshez Erdős Norbert EU Parlamenti képviselőn keresztül a Juh Terméktanács és a NAK képviselői módosító és kiegészítő javaslatot nyújthattak be, amelyeket az EU Agrár és Vidékfejlesztési Munkabizottsága el is fogadott. A jelentés – és benne a fenti javaslatok – EU Parlamenti szavazására 2018. május elején került sor. 

Az INTEROVIC és a Juh Terméktanács közös EU Bárányhús Promóciós Programja keretében sikeres első évet teljesített a Juh Terméktanács. Ennek részletei megtalálhatóak a www.barihus.hu www.barihus.eu www.baranykampany.hu www.baranykapany.eu honlapokon, valamint a Bariinfo FACEBOOK oldalon.